tizenhat szepesi város kerülete, 1778.–1785. márc. 9. és 1790–1876: közigazgatási terület a Magyar Királyság északi részén, Szepes vármegyében. – Mária Terézia kirnő 1778: a →tizenhárom város, valamint Gnézda, Podolin és Lubló városokból rendelettel ~ néven önálló törvényhatóságot létesített. II. József (ur. 1780–90) a közigazg. átszervezésekor a →tízlándzsás székkel együtt az akkor szervezett Szepes megyébe kebelezte. 1790: önkormányzatát visszakapta. A 16 város és a környező falvak 1777–1898: ev. egyhm-t alkotva 1777: felügyelőt, 1783: esp-t választottak, 1898: beolvadtak a szepesi hétbányavárosi ev. egyhm-be. – Céhei: ‘16 szepesi város’ jegyzéssel: 1603, 1777, 1828: gombkötő, 1777, 1828: asztalos, 1777, 1828: bognár, 1777, 1828: csizmadia, 1777, 1828: fazekas, 1777, 1828: kalapos, 1777, 1828: kádár, 1777, 1818: kelmefestő, 1777, 1828: kereskedő (kalmár), 1777, 1828: kovács, 1777, 1828: kőfaragó, kőműves, 1777, 1828: kötélverő, 1777, 1828: mészáros, 1777, 1828: lakatos, (nagy)órás, puskakészítő, puskaműves, sarkantyúkészítő, 1777, 1828: pék, 1777, 1828: posztókészítő, 1777, 1828: vörösrézműves, 1777, 1828: szabó, 1777, 1828: szíjgyártó, 1777, 1828: szűcs, 1777, 1828: takács, 1777, 1828: varga (cipész), 1825, 1835: ács, molnár, 1825: csizmadia, irhatímár, tímár, varga (cipész), 1832: tímár, 1832: szappanfőző, 1839: nyerges, szíjgyártó. – Lélekszáma 1828: 30,563 fő településenként: (Szepes)Béla 1828: 475 házban 433 kat., 2349 prot., össz. 2782 fő; 1869: 2428 fő; 1880: 2589 fő; Duránd (Durelsdorf) 1828: 143 házban 85 kat., 633 prot., össz. 718 fő; 1869: 714 fő; 1880: 666 fő; Felka (Fülka) 1828: 227 házban 208 kat., 1287 prot., össz. 1495 fő; 1869: 1218 fő; 1880: 1173 fő, Gnézda 1828: 251 házban 1338 kat., 3 prot., össz. 1341 fő; 1869: 1186 fő; 1880: 1295 fő, Igló (Neudorf) 1828: 770 házban 3685 kat., 2186 prot., össz. 5871 fő; 1869: 6091 fő; 1880: 7521 fő; Leibic 1828: 503 házban 857 kat., 1529 prot., össz. 2386 fő; 1869: 2966 fő; 1880: 3084 fő; Lubló (Ólubló) 1828: 330 házban 1989 kat., 3 prot., össz. 1996 fő; 1869: 2056 fő; 1880: 2188 fő; Mateóc (Matsdorf) 1828: 146 házban 100 kat., 914 prot., össz. 1011 fő; 1869: 931 fő; 1880: 941 fő; Ménhárd (Meneharddorf) 1828: 211 házban, 208 kat., 778 prot., össz. 986 fő; 1869: 861 fő; 1880: 789 fő; Podolin 1828: 335 házban 2148 kat., össz. 2148 fő; 1869: 1659 fő; 1880: 1535 fő; Poprád (Deutschendorf) 1828: 185 házban 425 kat., 745 prot., össz. 1170 fő; 1869: 1061 fő; 1880: 1034 fő; Ruszkin (Rysdorf) 1828: 144 házban 213 kat., 480 prot., össz. 693 fő; 1869: 610 fő; 1880: 614 fő; (Szepes)Olaszi (Wallendorf) 1828: 476 házban 2256 kat., 982 prot., össz. 3238 fő; 1869: 2934 fő; 1880: 2473 fő; (Szepes)Szombat[hely] (Georgenberg) 1828: 141 házban 295 kat., 627 prot., össz. 922 fő; 1869: 803 fő; 1880: 823 fő; (Szepes)Váralja (Kirchdorf) 1828: 510 házban 2366 kat., 778 prot., össz. 3144 fő; 1869: 3360 fő; 1880: 3256 fő; Sztrázsa (Michelsdorf) 1828: 118 házban 103 kat., 556 prot., össz. 659 fő; 1869: 597 fő, 1880: 601 fő. – 1850–60: a Bach-korszakban Szepes megyébe osztották, 1861–: ismét önálló törv-hatóság. Az 1870:4. tc. a vm-kel egyenrangúnak nyilvánította; az 1876:33. tc. a 8 össze nem függő darabból álló ter-ét, Lőcse és Késmárk szabad kir. és Gölnicbánya szabadalmazott bányavárost egyesítette Szepes vm-vel. 88

Nagy 1828:297. – Sváby Frigyes: A régi vm. Lőcse, 1889. – Sváby Frigyes: A Lengyo-nak elzálogosított XIII. szepesi város tört. Lőcse, 1895. – Céhkataszter 1975. II: 259.

tizenhat szepesi város kerülete, 1778.-1785. márc. 9. és 1790-1876: közigazgatási terület a Magyar Királyság északi részén, Szepes vármegyében. - Mária Terézia kirnő 1778: a →tizenhárom város, valamint Gnézda, Podolin és Lubló városokból rendelettel ~ néven önálló törvényhatóságot létesített. II. József (ur. 1780-90) a közigazg. átszervezésekor a →tízlándzsás székkel együtt az akkor szervezett Szepes megyébe kebelezte. 1790: önkormányzatát visszakapta. A 16 város és a környező falvak 1777-1898: ev. egyhm-t alkotva 1777: felügyelőt, 1783: esp-t választottak, 1898: beolvadtak a szepesi hétbányavárosi ev. egyhm-be. - Céhei: '16 szepesi város' jegyzéssel: 1603, 1777, 1828: gombkötő, 1777, 1828: asztalos, 1777, 1828: bognár, 1777, 1828: csizmadia, 1777, 1828: fazekas, 1777, 1828: kalapos, 1777, 1828: kádár, 1777, 1818: kelmefestő, 1777, 1828: kereskedő (kalmár), 1777, 1828: kovács, 1777, 1828: kőfaragó, kőműves, 1777, 1828: kötélverő, 1777, 1828: mészáros, 1777, 1828: lakatos, (nagy)órás, puskakészítő, puskaműves, sarkantyúkészítő, 1777, 1828: pék, 1777, 1828: posztókészítő, 1777, 1828: vörösrézműves, 1777, 1828: szabó, 1777, 1828: szíjgyártó, 1777, 1828: szűcs, 1777, 1828: takács, 1777, 1828: varga (cipész), 1825, 1835: ács, molnár, 1825: csizmadia, irhatímár, tímár, varga (cipész), 1832: tímár, 1832: szappanfőző, 1839: nyerges, szíjgyártó. - Lélekszáma 1828: 30,563 fő településenként: (Szepes)Béla 1828: 475 házban 433 kat., 2349 prot., össz. 2782 fő; 1869: 2428 fő; 1880: 2589 fő; Duránd (Durelsdorf) 1828: 143 házban 85 kat., 633 prot., össz. 718 fő; 1869: 714 fő; 1880: 666 fő; Felka (Fülka) 1828: 227 házban 208 kat., 1287 prot., össz. 1495 fő; 1869: 1218 fő; 1880: 1173 fő, Gnézda 1828: 251 házban 1338 kat., 3 prot., össz. 1341 fő; 1869: 1186 fő; 1880: 1295 fő, Igló (Neudorf) 1828: 770 házban 3685 kat., 2186 prot., össz. 5871 fő; 1869: 6091 fő; 1880: 7521 fő; Leibic 1828: 503 házban 857 kat., 1529 prot., össz. 2386 fő; 1869: 2966 fő; 1880: 3084 fő; Lubló (Ólubló) 1828: 330 házban 1989 kat., 3 prot., össz. 1996 fő; 1869: 2056 fő; 1880: 2188 fő; Mateóc (Matsdorf) 1828: 146 házban 100 kat., 914 prot., össz. 1011 fő; 1869: 931 fő; 1880: 941 fő; Ménhárd (Meneharddorf) 1828: 211 házban, 208 kat., 778 prot., össz. 986 fő; 1869: 861 fő; 1880: 789 fő; Podolin 1828: 335 házban 2148 kat., össz. 2148 fő; 1869: 1659 fő; 1880: 1535 fő; Poprád (Deutschendorf) 1828: 185 házban 425 kat., 745 prot., össz. 1170 fő; 1869: 1061 fő; 1880: 1034 fő; Ruszkin (Rysdorf) 1828: 144 házban 213 kat., 480 prot., össz. 693 fő; 1869: 610 fő; 1880: 614 fő; (Szepes)Olaszi (Wallendorf) 1828: 476 házban 2256 kat., 982 prot., össz. 3238 fő; 1869: 2934 fő; 1880: 2473 fő; (Szepes)Szombat[hely] (Georgenberg) 1828: 141 házban 295 kat., 627 prot., össz. 922 fő; 1869: 803 fő; 1880: 823 fő; (Szepes)Váralja (Kirchdorf) 1828: 510 házban 2366 kat., 778 prot., össz. 3144 fő; 1869: 3360 fő; 1880: 3256 fő; Sztrázsa (Michelsdorf) 1828: 118 házban 103 kat., 556 prot., össz. 659 fő; 1869: 597 fő, 1880: 601 fő. - 1850-60: a Bach-korszakban Szepes megyébe osztották, 1861-: ismét önálló törv-hatóság. Az 1870:4. tc. a vm-kel egyenrangúnak nyilvánította; az 1876:33. tc. a 8 össze nem függő darabból álló ter-ét, Lőcse és Késmárk szabad kir. és Gölnicbánya szabadalmazott bányavárost egyesítette Szepes vm-vel. 88

Nagy 1828:297. - Sváby Frigyes: A régi vm. Lőcse, 1889. - Sváby Frigyes: A Lengyo-nak elzálogosított XIII. szepesi város tört. Lőcse, 1895. - Céhkataszter 1975. II: 259.